Folytatjuk a sorozatot a Szt. Sz.-ről. Most is, mint az elmúlt alkalommal, Elizeus próféta csodatettein keresztül az Úrnak a Szt. Sz. által végzett munkájába, és annak a számunkra szóló üzenetébe tekinthetünk bele.

Elizeus sok csodát tett, de most is csak négyről lesz szó. Arról, amikor a mérgező ételt ehetővé tette, a kevés ételt megsokasította, amikor imájára az Úr megnyitotta a szolga szemeit a láthatatlan világra, és végül, amikor a halott feltámadt.

Itt is vigyáznunk kell arra, hogy nem szabad szellemi következtetést levonni a történetek minden apró részletéből, hanem mindegyik eseményből Istennek a számunkra most küldött üzenetét kell meglátnunk.

1.) A mérgező étel ehetővé lesz. Olv. 2Kir 4,38-41.

Éhség volt az országban. Abból főztek, amit találtak a mezőn. Nem tudták, hogy az mérgező, csak akkor jöttek rá, amikor enni kezdték. Elizeus lisztet tett hozzá, és kijelentette, hogy már ehető: És nem volt már semmi rossz a fazékban.

Az egyik üzenete a hétköznapi fizikai életünkre vonatkozik. Ezt az Úr Jézus így mondta: Márk 16:18 ha valami halálost isznak, meg nem árt nekik. Természetesen nem eszünk és nem iszunk készakarva mérget, de tudatlanul ehetünk ilyet, mint ebben a történetben is. Ilyenkor mi az, ami a történetben a liszt volt, ami a halálost ehetővé teszi? Az Ige és az ima. 1Tim 4:4-5 Mert Istennek minden teremtménye jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek igéje és könyörgés által. Az Ige biztat: Isten minden teremtménye jó, és amikor eszünk, hálát adunk és könyörgünk, hogy az Úr áldja meg. Ha benne valami ártalmas lenne, tegye ártalmatlanná.

Ez utolsó időkben fontos erről beszélni, mert beteljesedett az Ige: 1Tim 4:3 Akik tiltják [sürgetik] az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. Manapság sokféle eledelt tiltanak tudományosnak nevezett alapon, de szinte vallási meggyőződéssel. Látom, hogy a hívők közt is sokan így tesznek. Ha valaki tudja, mi okoz neki bajt, akkor kerülje. Pl., glutént, tojást, stb. De az már beteges, ahogy némelyek szinte mindent kerülnek, és – ahogy mondani szokták – „mindentől mentes”, amit esznek. Pedig sokszor a mértékletesség a megoldás! Az ok a nagy jólét is. Ha majd nem lesz mit enni, akkor nem válogatunk, hanem bízunk az Úrban, Igéjében, és imádkozunk, hogy ha mérgező lenne is, tegye az Úr jó táplálékká.

A másik üzenete a szellemi életünkre vonatkozik. Különös, hogy milyen sokan vigyáznak arra, hogy milyen testi ételt esznek, de nem vigyáznak a szellemi ételre. Arra, amit hallgatnak, amit olvasnak. Ha készakarva foglalkozunk e világ tisztátalan és halálos eledelével, abból nagy kárunk lesz. De lehetnek olyan esetek, amikor tudatlanul kóstolunk bele, mint ahogy a próféta-fiak sem tudták, hogy ártalmas, amit belevagdaltak a fazékba. A felelősségünk ott kezdődik, amikor rájövünk, hogy amivel foglalkozunk, amit hallgatunk, olvasunk vagy nézünk, abban halálos méreg van. Akkor már el kell utasítanunk!

Mit jelent a liszt a mérgező ételben? Mi teszi ártalmatlanná a szellemileg ártalmast? Az Ige és az imádság, ugyanúgy, ahogyan a fizikai ételekről olvastuk. Ha megérint e világ szellemisége, fertelmes eledele, akkor a Szt. Sz. által élővé tett Ige és a könyörgésünk ártalmatlanná teszi, vagyis nem lesz ránk káros hatással.

2.) A kevés étel megsokasítása. Olv. 2Kir 4,42-44.

Lehet még olyan idő, olyan fizikai éhség, amikor az Úr a keveset úgy megáldja, hogy sokaknak elég lesz. Ahogyan az Úr Jézus a puszta helyen több ezer embert elégített meg kevés kenyérrel és hallal. Ahogy a sareptai özvegy kevés lisztjét és olaját naponta megáldotta. Abban az időben jó lesz erre emlékezni!

Azonban most ennek a szellemi üzenetét emelném ki. A kenyereket és a zsenge gabonafejeket Elizeusnak hozták. Ő azonban azt mondta, hogy adják a népnek. Elizeus szolgája tiltakozott: Minek adjam ezt száz embernek? Elizeus nem tartotta meg magának, hanem a Szt. Sz. által kijelentette: Add a népnek, hadd egyenek, mert ezt mondja az Úr: Esznek és még marad is.

Mikor Isten gyermekei olvassák az Igét, és benne megtalálják a mennyei kenyeret, a Szt. Sz. most is azt munkálja, amit Elizeusnál: Nem tartom meg magamnak. Adok belőle másnak is. Ekkor meg szokott szólalni egy másik hang: Minek adjam ezt a kicsit? De ha az Szt. Sz. indít, akkor adjuk, akármilyen kicsi. Vagyis tegyünk bizonyságot másoknak, amikor az Úr elkészíti az alkalmat, a világban és a gyülekezetben is, és az Úr megáldja: Esznek és még marad is. 1Thess 5:11 Vigasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat.

Amikor egy-egy igeszolgálatra készülök, és kapok az Igéből eledelt, többször megkísértett már engem is, hogy oly kevés, amit adhatok. Minek adjam ezt száz embernek? De az Úr meg szokott biztatni: Add a népnek, hadd egyenek. Mert éhség van! Nincs sok jó eledel! Isten népe ma elég gyakran olyan szellemi táplálékot kap, amibe mindenféle ártalmas dolog is bele van keverve, mint az előző történetben. Sokszor remegve állok Isten előtt, nehogy én is ártó dolgokat keverjek bele, még abba a kevésbe is. Hányszor megbiztatott már az Úr, hogy csak tegyem meg, ami tőlem telik. Fontos, hogy legyen benne liszt, a testté lett Ige, J. Kr. és imádság. Ezért fontos, hogy imádkozzunk az igehirdetőkért, a hirdetett Igéért. Pál is kérte a hívők imáját. Ef 6:19 Én értem is, hogy adassék nekem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ismertessem meg az evangélium titkát. Az Ige biztat engem is: Add a népnek, hadd egyenek, mert ezt mondja az Úr: Esznek és még marad is. Az Úr csodája, ahogy a Szt. Sz. élővé teszi az Igét, és megelégíti az éhes lelkeket. Hála Neki ezért is!

3.) Megnyílt szemek. Látni a láthatatlant. Olv. 2Kir 6,14-17.

Szíria királya nagy sereget küldött, hogy elfogják Elizeust, mert Elizeus felfedte, és elmondta Izrael királyának, hogyan és hol akarja Szíria királya megtámadni Izraelt. Hiába tartotta Szíria királya titokban, Isten megjelentette Elizeusnak.

Az ellenséges sereg körülvette a várost, ahol Elizeus és a szolgája tartózkodott. Amikor a szolga meglátta az ellenséges hadsereget, félt és jajgatott. De Elizeus nyugodt volt, mert olyat látott, amit a szolga nem. Aztán Isten megnyitotta a szolga szemeit is, és látta, hogy a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül. Elizeust a szíriai seregtől hatalmasabb sereg védte. Isten angyali serege!

Egyetlen szellemi üzenetet szeretnék ebből kiemelni: Csak a Szt. Sz. által láthatunk bele a láthatatlan szellemi világba. A Szt. Sz. által ismerhetjük meg Isten mélységes dolgait. 1Kor 2:11-12 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek szelleme, amely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme. Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istenből való Szellemet; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk.

Micsoda kegyelem és kiváltság, hogy Isten Szelleme él bennünk, hívő emberekben! Ha nem szomorítjuk meg, ha nem oltjuk meg, akkor feltárja előttünk Isten csodálatos ajándékait, amiket a kibeszélhetetlen ajándékában, Kr.-ban kaptunk. Ha az Igét olvassuk, a Szt. Sz. által meglátjuk a láthatatlan világot, mint Elizeus és a szolgája. Ef 6,17-18. adjon nektek bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében. És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között. A mi szemünk hit által nyílik meg. Ha elhisszük, amit Isten kijelent az Igében, akkor látunk, mint Mózes. Zsid 11,27: nem félt a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant. Hit által látjuk mi is láthatatlan világot, és akkor nem félünk, erős a szívünk, mert látjuk, hogy az erős és hatalmas Isten és az Ő seregei velünk vannak.

4.) A halott feltámad. Olv. 2Kir 13,20-21.

Elizeus életében is támasztott fel halottat, a súnemita asszony fiát. Akkor könyörgött az Úrhoz, és ráborult a fiúra, mintegy felmelegítette a halott testet. De ez a feltámadás, amiről olvastunk, más volt. Egészen különös. Elizeus már halott volt, nem is kérte Istent; sem ő, sem más, és a halott mégis feltámadt.

Mi ennek a szellemi üzenete a számunkra?

1. Az Úr Jézusról szól. A Szt. Sz. Reá irányítja a figyelmünket. A mi halálból való feltámadásunk az Úr Jézus áldozati halálán alapul. Azért lehet új életünk, mert Róm 4:25 szerint: a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért. De majd a testünk feltámadása is azért lehet, mert Ő meghalt és feltámadott.

2. Rólunk is szól ez a különös feltámadás. 2Kor 4:10 és 12. Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben. Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek. Ha halálba adott életünk van, akkor Jézus élete látható bennünk. Ennek az üzenete ugyanaz, mint Elizeus első csodájának, ami a bemerítés jelképe. Ha nem a mi természetünk, hanem az Övé látszik, akkor mások felé Kr.-t közvetítjük. Ennek a következménye az lehet, hogy egyesek feltámadnak a szellemi halálból, új életük lesz Kr.-ban. Pusztán az által, hogy kapcsolatba kerültünk. A magunk életének a halálba adása azt eredményezi, hogy Kr.-t, az életet sugározzuk. Szólni sem kell, hiszen Elizeus halott teteme nem szólt, de az élet megnyilvánult a halálon keresztül.

Chambers többször ír arról, hogy a hívő emberek öntudatlanul is nagy hatással vannak a környezetükre. Sőt azt is mondja, hogy éppen öntudatlanul van nagyobb és áldásosabb hatásunk, mert akkor nem mi, hanem a bennünk élő Úr Jézus és a Szt. Sz. nyilvánul meg. Vagyis, ahogy az Igében olvastuk: a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek. Azokban, akikkel „érintkezünk”, akik a közelünkben élnek.

Befejezés:

Elizeus 4 csodatettéről volt szó. Ezek által az Úr nekünk is üzent. 1. Ha akaratunk ellenére megérint e világ fertelmes eledele, a Szt. Sz. által élővé tett Ige és az ima ártalmatlanná teszi. 2. A kevés testi és szellemi ételünket osszuk meg másokkal, és az Úr megsokasítja. Péld 11:25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül. 3. Fontos, hogy a Szt. Sz. által, és hit által Isten hatalmára megnyílt szemünk legyen. Az ilyen hívő Zsolt 112:7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó. 4. Legyen halálba adott életünk, és akkor a környezetünkben az élet munkálkodik! Ámen.